A jövedelemhatárok meghatározása során a megfizethetőség biztosítása volt cél. Az alsó jövedelemhatárt úgy alakítottuk, hogy egy minimálbérrel rendelkező egyedülálló is jelentkezhessen, a felső jövedelemhatárba pedig egy átlagkeresettel rendlekező is befér. Az első és felső jövedelemhatár kiszámításához használt egyenletek:

alsó jövedelemhatár : fe * 100 000 + 46 500 * (fe-1) + 99 200

felső jövedelemhatár : fe * 250 000 + 46 500 * (fe-1) + 99 200

fe: a fogyasztási egységek száma.
A háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1;
a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,5;
a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,3.
A háztartás első kiskorú tagjának arányszáma 0,5;
a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma 0,3.
A gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében a háztartás minden kiskorú tagjának arányszáma 0,3.